Hogyan keveredhetsz ki a szarból?

(És miért nem szégyen, ha most épp nyakig vagy benne)

Az előző posztom a szarról szólt.
Nem képletesen. Pont úgy, ahogy hangzik. 💩

És úgy tűnik, betalált. Sokan írtátok, hogy teljesen új szemszögből kezditek látni a saját szar állapotaitokat – és ez rohadt jó hír.

De van valami, amit nem mondtam el benne, és most jött el az ideje.

A szarul levéshez bátorság kell

A szar természetes. Nem baj, nem hiba. Egyszerűen csak része az élet körforgásának, mint a komposzt. És ugyan ki örül, ha komposztot kap ajándékba? Mégis: ebből lesz a termékeny talaj.

A nagy buktató mégis ez:
Ahhoz, hogy szabadon szarul lehess, elképesztő bátorság kell.
Mert szétesni, kiszolgáltatottnak lenni, a padlón csúszni nem menő. Pláne nem Instagram-kompatibilis.

Ezért inkább gyorsan próbáljuk összekaparni magunkat. Műmosoly, kávé, produktivitás.

Csakhogy ha a mély mintákat nem dolgozod fel, azok ott maradnak a rendszeredben. És jön a következő kör: még mélyebb szar, még nagyobb pofáraesés.

A gödör mélyén – egy kis személyes sztori

Amikor évekkel ezelőtt az imposztor szindróma és az önbecsüléshiány egyszerre csavart bokán, legszívesebben csak feküdtem volna az ágyban.
Meg is tettem. Napokon át. Heteken.
A külvilág szerint lusta voltam.
Én viszont lebénultam.

Nem tudtam tanulni, nem tudtam teljesíteni, csak néztem a plafont.
És szégyelltem magam.
Annyira, hogy végül nem is mentem el érettségizni.

Nem tudtam még, hogy ez nem gyengeség. Hanem egy válasz. A rendszerem utolsó vészreakciója: állj meg, különben bedarál.

A fekvés közben viszont történt valami. Elkezdtem figyelni a gondolataimat. Nem direkt, csak úgy… hagytam őket folyni.
Akkor még nem tudtam, hogy amit csinálok, az kontempláció.
És ez lett a belső gyakorlatom alapja.

Támogatás nélkül nehéz

Az önmunka egy pontig megy egyedül. De van az a szint, ahol az egód már nem engedi látni, amit látni kéne.
Mert fájna.
Mert összedőlne az eddigi identitásod.
Mert szégyelled.
És ezért lefojtod.

Na, ez az a pont, ahol segítség kell.
Nem azért, mert gyenge vagy.
Hanem mert ember vagy.

Egy biztonságos tér, ahol szabadon lehetsz szarul, anélkül hogy sürgetne bárki, hogy „szedd már össze magad”.
Ahol nem akarja senki „megjavítani” az érzéseidet.
Csak ott van veled.
És ez az „ottlét” néha fontosabb, mint a legmenőbb terápia.

Mi történik, ha hagyod magad szétesni?

• Leomlanak a falak, amik elválasztanak a valódi érzéseidtől.

• Felszínre kerülnek a rejtett minták, félelmek, hiedelmek.

• Elkezd kitisztulni, mi a tied, és mi nem.

• Elindul a változás – nem a felszínen, hanem belül.

És innen jön az a mély belső erő, ami Mátrixos-Neós golyóálló önbizalmat ad.

Neked szól, ha…

• Tudsz már sok mindent „fejben”, de nem jön át az életbe

• Egyéni vállalkozó vagy, de még nem tartasz ott, ahol szerinted kéne

• Belefutsz abba, hogy kezdőbbek sikeresebbek nálad, és ez pofán csap

• Tisztában vagy az imposztor szindróma fogalmával, és ismerős is a terep

Akkor itt az idő, hogy ne egyedül cipeld tovább.
Kérj időpontot emailben és nézzünk rá együtt arra, ami valójában visszatart.
Szégyen nélkül, címkék nélkül, szerepek nélkül.

hello@kunido.hu 

Mert lehet, hogy a szar természetes, de egyedül dagonyázni benne nem muszáj.

Szeretettel,
Kunigunda / Kunido Vibe
✨